|
A belvárosnak gyakorlatilag az egésze lakott a város 10. századi alapÃtása óta. A helyiek azonban nagyjából a 20. század közepéig csak a várnegyedet, valamint az Óváros tér, a Szabadság tér és a Ranolder tér környékét nevezték ezen a néven, a „belváros” fogalma ezután – fÅ‘ként a városvezetés tervszerű, egy „új városközpont” megteremtésére irányuló politikájának megfelelÅ‘en – tágult ki, és ma már magában foglal a hagyományos városmagtól keletre és délre esÅ‘ területeket is.
A veszprémi várnegyed a várból, illetve az ahhoz az Óváros térről fölvezető rövid útszakaszból áll. Egyetlen utca, a Vár utca alkotja, amely északi részén (a korábban, illetve a köznyelvben ma is Szentháromság térnek nevezett) térré szélesedik.
A Vár legjelentősebb épülete ez a barokk palota. 1765-1776 között épült Fellner Jakab tervei szerint. A nagytermében és kápolnájában lévő barokk falképek J. Cymbal alkotásai.
A püspöki - 1993 óta érseki - palota a magyar barokk épÃtészet egyik remeke. TervezÅ‘jének, Fellner Jakabnak valószÃnűleg ez a legjelentÅ‘sebb műve. A palotát 1765 tavaszán kezdték épÃteni. Fellner ide is a rá jellemzÅ‘ U alakú épületet tervezett, erre inspirálta az is, hogy szűk tér állt a rendelkezésére. A készülÅ‘ palotába beépÃtették az itt lévÅ‘ régi épületek maradványait, ekkor tűntek el a régi királyi palota maradék romjai is. Külsõ hivatkozások:
|
