|
A Szentháromság tér közepén áll az 1750-ben emelt Szentháromság-oszlop. A tér északi részén találjuk a Szent Mihály-székesegyház neoromán épületét (alapjai 10. századiak). TÅ‘le jobbra helyezkedik el a barokk nagypréposti palota, majd a kicsi Gizella-kápolna, Veszprém legrégebbi – 13. századi – épülete, ezután pedig a barokk Érseki (korábbi Püspöki) palota (1763), Fellner Jakab alkotása. A Gizella-kápolna elÅ‘tt található a 2002-ben felújÃtott, 41 méter mély Várkút, amelybe szokás pénzérméket dobálni (de csak miután kÃvántunk valamit).
Az alapjaiban román stÃlusú, XI. századi eredetű épület gótikus szentélye és altemploma a XIV. század végén készült. Mai alakjában neoromán stÃlusú a Szent Mihály tiszteletére szentelt templom.
A vár és a város meghatározó épülete a székesegyház, melyet Szent István és Gizella épÃttetett, az idÅ‘k folyamán több átalakÃtáson esett át, a török idÅ‘kben elpusztult. Ma csak 1572-bÅ‘l származó alaprajzát ismerjük. A templomot gróf Esterházy Imre 1723-ban, a régi tervrajzot felhasználva újjáépÃttette barokk stÃlusban, s nyugati homlokzatra latin nyelven, kronosztihont is alkotva felÃratta: Romokból ékesÃtett engem a kegyelet. Ezt az épületet 1907 és 1910 között Hornig Károly püspök átépÃttette - Aigner Sándor vezetésével - román stÃlusban, az eredeti formát keresve, Ãgy került a barokk várba a román stÃlusú székesegyház. A templom falába beépÃtették a régi köveket, s a szentély gótikus jellege megmaradt. Külsõ hivatkozások:
|
