Karád már a római korban is lakott hely volt. Az Akasztófai-dombon végzett feltárások során Marcus Aurélius császár korabeli fémpénzek, téglamaradványok kerültek elő. A köznyelv ezt a helyet Fehér-hegynek nevezi. Csupán találgatás, hogy van-e összefüggés e megnevezés és az ugyancsak fehér fonallal készülő, világszerte ismert karádi hímzés között.
A Római Katolikus Templom a Szent László tér 1. szám alatt található. A barokk stílusú templom alapkövét 1742-ben tették le, ekkor a sekrestye és a szentély került megépítésre. A felszentelt templom védőszentje Szent László magyar király lett. A templom 1749-ben szilárd anyagból készült tornyot kapott. 1861-ben a templomot két oldalszárnnyal bővítették és felül kettő karzattal. 1908-ban az oldalhajók bővítésre szorultak, ekkor alakult ki a jelenlegi állapot.
A templom 1927. november 27-én 4 új harangot kapott, melyet Szlezák László harangöntő készített. A templomban található freskókat 1934-ben újrafestették, melyet Miskolczy Ferenc festőművész végzett el. A templom mennyezetét négy allegorikus freskóval, a fő ívet kiterjesztett kezű Jézus freskóval, a galériák feletti íveket a négy evangelista freskóval, a szentély mennyezetét allegorikus freskóval díszítette. 1977-ben új liturgikus tér került kialakításra. 1983-ban az orgona átépítésre került. Külsõ hivatkozások:
|