|
Dénesfa, Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaköz délnyugati sarkában a Répce-sÃkságon helyezkedik el. A legközelebbi város Kapuvár, 8 km távolságban.
Éghajlata a táj jellegének megfelelÅ‘, a Répce mellett különleges mikroklÃma alakult ki, ahol az örökzöldek is otthonosak. A Répce egykori árterén, a község belterületén, a 18. század utolsó harmadában kezdték kialakÃtani a már védett parkot.
ElsÅ‘ Ãrásos emlÃtése 1406-ból való Dyenesfalue alakban. A 16–17. században Tótfalu néven is emlÃtették. Középkori birtokosai a Dienesfalvyak voltak. 1576-ban Nádasdy Kristóf és Poltran Balázs Vas megyei nótárius szerzett adományt. A Cziráky család is birtokos ekkor a községben, bár a birtok annyira kicsi, hogy jobbágytalan nemesi helynek számÃt és az adólajstromok sem emlÃtik.
Cziráky Mózes látványosan gyarapÃtotta birtokait, és a IV. Béla korabeli kastély helyén 1610-ben felépÃtette a ma is látható egyemeletes kastélyt. 1620-ban II. Ferdinánd bárói rangra emelte a családot. A Czirákyak birtokolta major a 17. században is működött.
A kastély
A Cziráky-kastély és parkja a Répce árterében fekszik, ezért már a kastély épÃtése elÅ‘tt kialakÃtották a védÅ‘gátat, amely a gyakori áradástól mentesÃtette a területet. A Cziráky-kastélyt a családi hagyomány szerint az 1627-ben elhalt Cziráky Mózes épÃttette. Eredetileg valószÃnűleg vÃzi vár lehetett négyszögletes udvarral. A finom vonalú, toszkán oszlopos erkéllyel és timpanonnal dÃszÃtett klasszicista kastély feltehetÅ‘en 1825–1830 között, Hild József tervei nyomán nyerte el mai formáját.
A kastély parkját, amely egyben természetvédelmi terület is, gazdái ártéri ligeterdÅ‘bÅ‘l messze földön hÃres angolparkká formálták. A park kialakÃtása az 1840-es években kezdÅ‘dött a tölgy-kÅ‘ris-szil ligeterdÅ‘k legszebb egyedeinek meghagyásával. Ekkor épülhetett a park tava is, amelyet a RépcébÅ‘l tápláltak mesterséges csatornán. A nagyobb ültetések 1910 táján befejezÅ‘dtek, ezután már csak kisebb cserjetelepÃtés volt. A kert angolparkjellege ma is jól látható – a nagy tisztásokról szép rálátás nyÃlik a kastélyra és az egyes kiemelkedÅ‘ fákra. Faállománya igen gazdag, 41 fenyÅ‘-, 128 lombos és cserjefaj dÃszÃti, köztük az utóbbi évtizedek fiatal telepÃtései is. Az öreg parkban nem ritkák 350-400 éves tölgyfa-tuzsálemek, a malomárok mellett pedig az 1700-as évekbÅ‘l származó mocsárciprusok magasodnak. FenyÅ‘ik közül a mamutfenyÅ‘ a legnagyobb 115 cm-es átmérÅ‘vel, de alig kisebb a hosszútűs fenyÅ‘, és hasonlóan nagyok a tó körüli mocsári fenyÅ‘k. A kastély halastavában és a kavicsbánya tavaiban kiváló horgászási lehetÅ‘ség biztosÃtott.
A festői kastélyparkban számtalan értékes szobor, pad, kút és még köralaprajzú kerti ház is található. Ezek egy része mára elhanyagolt állapotba került. Az egykori pleasure-ground tuja- és bukszus-sövényei nyomokban sem lelhetok fel.
A kastélypark meglepően nagy, utakkal átszőtt - könnyű terep, de nagyon szép! Buja növényzetet, különös, öreg fákat láthatunk és rengeteg madárdalt hallhatunk. A fák között a malomárok vize kanyarog, rajta kis hidak vannak. A tó körülsétálható, partján padokat találtok. A hajdan 40 holdas park mostanra 21 holdasra zsugorodott. Értékes növényállományára való tekintettel 1960 óta természetvédelmi terület.
Megkérdeztük: a tó és a park nem zárt terület, napközben a vaskapu is tárva-nyitva van, szabadon lehet jönni-menni.
A Cziráky család az aradi vértanúk emlékére ligetet alakÃtott ki a kastélyparkban, 13 fa ültetésével. Az értékes területet számos fenyÅ‘-, lombos- és cserjefaj dÃszÃti. Az öreg parkban vannak 350-400 éves tölgymatuzsálemek, a malomárok mellett az 1700-as évekbÅ‘l származó mocsári ciprusok magasodnak. FenyÅ‘i közül a mamutfenyÅ‘ a legnagyobb 115 cm átmérÅ‘jével, alig kisebb a hosszútűs erdeifenyÅ‘ és nagyok a tó körüli mocsárifenyÅ‘k is.
A II. világháborúban a kastély nem sérült meg, az államosÃtásig lakta a Ciráky család. Az államosÃtást követÅ‘en a kastélyban lévÅ‘ értékeket különbözÅ‘ múzeumokba szállÃtották. A kastélyban gyógyintézetet helyeztek el.
A kastélyban jelenleg a kapuvári Lumniczer Sándor Kórház - Rehabilitációs Intézet - Pszichiátriai Rehabilitációs Osztály van az épületben, melyet 2007-ben felújÃtottak.
Az 1950-es években az elmebeteg-ellátás nagyfokú zsúfoltsággal küzdött az egész országban. Az Egészségügyi Minisztérium azt javasolta, hogy a dénesfai Cziráky kastélyban elmebetegotthont létesÃtsenek.
Azokban az években természetes volt, hogy elmebetegellátási célokra régi kastélyokat vegyenek igénybe. Ezzel a tervvel a megyei egészségügyi osztály egyetértett és a leendÅ‘ új intézmény felszerelését a Megyei Kórházra bÃzta.1954-ben az Országos Ideg-és Elmegyógyintézet igazgató fÅ‘orvosa dr. Kuncz Elemér pszichiáter szakorvost bÃzta meg azzal a feladattal, hogy a Lipótról elmebetegeket vigyen Dénesfára és az osztály működését elindÃtsa.
A kápolna az utolsó magyar király, a trónfosztott és Svájcba űzött Habsburg IV. Károly visszatérési kÃsérletének állÃt emléket. Az 1921. október 21-én Svájcból indÃtott akció, amelynek célja az volt, hogy a magyar királypártiak - köztük a falu birtokos urának - segÃtségével Károly visszaszerezze a trónt, itt ért véget. Károly útja innen madeirai száműzetésbe vezetett, ott pedig, ahol a gép leszállt, ezt a kápolnát emelték. Külsõ hivatkozások:
|
