|
A reformkort követÅ‘ száz esztendÅ‘ egyet jelent az újpesti zsidó hitközség megalapÃtásának, felvirágzásának és tragédiájának idÅ‘szakával. Három generáció alatt a néhány házból álló településbÅ‘l az ország harmadik legnagyobb ipari települése lett. Az itt letelepedett zsidók hitéletét, melyet egy kis imaterem jelentett, ez idÅ‘ alatt három zsinagógát, iskolát, árvaházat, betegsegélyzÅ‘ és közművelÅ‘dési egyletet, könyvtárat, népkonyhát és idÅ‘sek otthonát alapÃtott.
Az Újpesti Zsidó Közösség 1838-ban alapult. Az alapÃtók között szerepelt a LÅ‘wy és a Neuschloss család tagjai, valamint számtalan más család alapÃtotta.
Az istentiszteletek megtartásához LÅ‘wy Izsák saját házában alakÃtott imatermet. Az imaterem rövidesen kicsinek mutatkozott és a hÃvek 1839-ben közadakozásból zsinagógát épÃtettek azon a telken melyet Károlyi gróf ajándékozott. A zsinagóga a Bocskai utca 7-11. szám alatt állt a Part utca sarkán. 1840-ben szentelték fel. A zsinagóga rabbija Stern Márkus maradt, aki a késÅ‘bb megnyÃlt zsidó iskolát is vezette.
1886-ban néhány család kivált az Újpesti HitközségbÅ‘l és Reich Ignác elnöklete alatt megalapÃtotta az Újpesti Autonóm Ortodox Hitközséget20. A Hitközség rendelkezett imaházzal és elÅ‘imádkozóval. 1894-ben választottak hitközségi önálló rabbit.
Újpesti Neológ Zsinagóga
Az 1880-ban LÅ‘wy és Neuschloss család által épÃtett imaház már nem tudta befogadni a hÃvÅ‘ket, ezért elhatározták, hogy közadakozásból felépÃtenek egy új terjedelmes zsinagógát. A zsinagóga felavatására 1886. szeptember 23-án volt, melyre meghÃvták dr. Rosenberg Sándor aradi fÅ‘rabbit. A kántori funkciókat Friedmann Mór fÅ‘kántor végezte. Bloch Mózes a RabbiképzÅ‘ Intézet tanára mondott beszédet. Rosenberg rabbi gyújtotta meg az örökmécsest. Az ünnepélyen részt vett a Dohány utcai zsinagóga kórusa. Stern-Szterényi Albert rabbi eltávozása után, az Újpesti Neológ Hitközség rabbiszéke 12 évig betöltetlen maradt. A papi funkciókat Scheiber Salamon és Schwaetz Izsák-Hirsch rabbi helyettesek látták el. 1896-ban pályázatot hirdettek fÅ‘rabbi állásra. A pályázók közül a lugosi fÅ‘rabbit, dr. Venetianer Lajost választották.
A magyarországi zsidóságra vonatkozó vészkorszak gyökerei visszanyúlnak a múltba, a Horthy korszak kezdetéig, az ún. fehér terror megindulásáig36. 1944. március 19. a német megszállás a magyar zsidóság tragédiáját jelentette.
A 18 ezer újpesti és velük együtt a rákospalotai, szigetmonostori, leányfalui, pócsmegyeri, tahitóthfalúi, visegrádi zsidók deportálását 1944. július 11-én (tamuz 20.) kezdték meg.
A zsinagóga udvarán emlékművet épÃtettek, melyet 1948. július 25-én avattak fel. Az ünnepen részt vett Tildà Zoltán Népköztársasági elnök. Külsõ hivatkozások:
|
