Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2017. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Kapcsolat:

e-mail

A portál magán portál, magán véleményt tartalmaz!
Jogi nyilatkozat


Látogatottsági statisztikák
www.kastélyok.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Mindszenty József Múzeum és Zarándokközpont

Mutassa be települése értékeit grafikus látványtérképpel!



Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)


Kastélyok Magyarországon

Ennek a lapnak a megtekintés száma: 5017



Festetics (kis)kastély

Kategória Kastély , Nem látogatható, Elhagyott (romos) épület

Kép album megtekintése

A bemutató oldal PDF formátumban (album lapként) itt nézheto meg!

Cím Fenékpuszta (Keszthely)
GPS koordináta N 46.710398,E 17.243770
Régiół Nyugat-Dunántúl
Megye Zala

Internet:

e-mail:

Telefon:

Megjegyzés:

Külső Fő-LINK (Facebook oldal itt nézhető meg)
Összeállította : Személyes felkeresésre, fotozásra vár, a képek forrása az Internet - Felvitel dátuma: 2011-12-14 - Látogatás dátuma: 0000-00-00 - Utolsó módosítás: 2020-02-13



Fenékpuszta Keszthely szomszédságában (7 km-re a városban lévő kastélytól), de a város része. Keszthelyt Balatonszentgyörgy felé elhagyva (kb. 4km), a 71-es számú főútról jobbra, a Fenékpuszta vasúti megállóval szemben található, tábla is jelzi.

A Zala torkolatától északra fekszik. Fenékpuszta területén találhatóak a római kori Valcum erődítmény romjai. Részben a római romok fölé épült a felújításra váró Festetics-major, melynek része a kiskastély is.

A korábbi régészeti feltárások szerint az a hely, amelyet ma Fenékpusztaként ismerünk, már a rézkorban is lakott volt. A Zala folyó közeli torkolata vonzotta az embereket a Balaton közelségébe, amely akkor még tovább terpeszkedett dél felé. Azóta időről időre megtelepedtek az emberek a területen - kerültek elő leletek a bronz, majd a vaskorból is.
Igazán azonban a Kr. u. 2-3. században vált jelentőssé az akkor már Valcumnak nevezett település, hiszen itt keresztezte egymást a provincia két jelentős kereskedelmi és hadi útvonala: az Adriától Aquincum és a Savariától (Szombathely) Sopianae (Pécs) felé tartó út.
Még a római korban, a 4. század közepén átépítették és megerősítették a települést: egy háromszázhetvenhétszer háromszázötvennyolc méteres alapterületű, negyvennégy kerek toronnyal védett erődvárost hoztak létre, amelynek huszonkét épületét sikerült a huszadik században feltárni. Az erődváros annyira jól védhetőnek bizonyult, hogy lakosai helyben maradtak a rómaiak távozása után is. 456-tól a keleti gótok székhelye lett a település, később az avarok germánokat és bizánciakat telepítettek ide. 630 táján ugyan elhagyták a lakók a várost, ám a nyolcszázas években ismét beköltöztek az oltalmazó falak közé. A települést végül a 10. század elején a honfoglaló magyarok pusztították el. A terület újabb virágzásáig több mint hétszáz év telt el.

Kastély és a Ménes története
A tizennyolcadik század elején az antik romoktól alig néhány száz méterre a bécsi udvar spanyol lovasiskolát létesített - ezt vásárolták meg 1739-ben a Festeticsek, akik hamarosan Európa-hírű ménest telepítettek Fenékpusztára.
A folyamatos építkezéseknek hála egyre fejlődött a terület: istállók, major, cselédlakások épültek, 1820-ban pedig elkészült a ma is álló kiskastély. 1880 körül kiépítették a Fenyves allét, azt a mintegy hét kilométeres utat, amely a keszthelyi Helikon kastély udvarát összekötötte a fenékpusztai uradalommal. A kiskastély adott otthont Európa híres versenyistállóinak tulajdonosainak és vezetőinek, akik mind-mind a Festetics család vendégei voltak
A lótenyésztés egészen 1938-ig folyt az egykori birtokon, azután azonban elérte a magyar kastélyok és uradalmak Magyarországon szokásos huszadik századi végzete.


Tervek, elképzelések
A jelenleg szánalmas állapotban álló kastélyt felújítását tervezik, s egy lovas turizmusra alapuló centrumot akarnak kialakítani versenypályával s szállodával együtt, ahol futamokat is rendeznének.
A környezetében található római romokat is feltárnák, részben újjáépítenék a bazilikát, s a magtárat, ahol az értékes leleteket kiállítás keretein belül lehetne megtekinteni.

Megjelent: 2008, február 4 - 21:16 ( helikonportal.net)
Elkészültek Fenékpuszta rekonstrukciós tervei, amelyeket a műemlékvédelmi hivatal is jóváhagyott. Az egykori ménesbirtok és az ókori romkert 2,7 milliárd forintból megvalósuló újjáépítése a jövő év második felében kezdődhet el és várhatóan 2012-ben fejeződik be - mondta Czoma László, a Festetics Kastélymúzeum igazgatója az MTI érdeklődésére.
Tájékoztatása szerint a majorságot, amely a magyar lovas örökség része, 1,5 milliárd forint ráfordítással az eredeti állapotnak megfelelően állítják helyre.

Megjelent: 2011. február 25., 12:10 szerző: Sámel József (zaol.hu portál)
Meglehetősen merész célokat tűzött maga elé a nemrég alakult Fenékpuszta Értékeiért Baráti Kör. Egyebek között szeretnék felépíteni az egykori római kori erőd mását.

Amennyire fontos szerepet játszott Fenékpuszta a múltban, ma annyira méltánytalan a helyzete. Pedig megérdemelné, hogy régi fényében tündököljön a terület - fogalmazott Laki István, a szervezet elnöke, akitől megtudtuk: még tavaly tizenhét taggal alakították meg az egyesületet. Azóta többször takarítottak a területen, elkészítették a fejlesztések pontos tervezetét, sőt, miniszterekkel is tárgyaltak azok megvalósításáról.
Lépni kell, nem szabad, hogy a Balaton partján, nevezetes történelmi helyen, ott, ahol rengeteg turista megfordul, méltánytalan körülmények legyenek - tette hozzá Berki László alelnök. - A fenékpusztai épületek állaga folyamatosan romlik, az ott lakók életkörülményei már-már kilátástalanok. Azt mondják, amolyan senkiföldjén élnek. Több épület tetőszerkezete életveszélyes, s a bozót közepén fedetlen kút is található. A turisták igazából nem tudják, mit érdemes megtekinteni Fenékpusztán. Ezeken az állapotokon szeretnénk változtatni, mégpedig széles körű összefogással.
Még elképzelni is érdekes, hogy elkészülhet a tíz méter magas falakkal, negyvennégy darab 12,5 méter magas toronnyal rendelkező épület, melynek alapterülete 386x382 méter volt.
Egyeztettünk szakemberekkel, elkészültek a látványtervek - fogalmazott. - Kehidakustányban sikerült találkoznunk két miniszterrel, akiknek beszámoltunk a monumentális és azt hiszem, a világon egyedülálló terveinkről. Reményeink szerint sikerül majd pályázati pénzhez jutnunk, hogy az elképzelésünket megvalósítsuk. Úgy tudjuk, a projekt szerepel a kiemelt beruházások között. Természetesen Fenékpusztát egyben, komplexen szeretnénk kezelni, tehát a Festetics- féle örökséget is fel kívánjuk újítani. A beruházás összköltségét nehéz előre megbecsülni, ám a számításaink szerint húszmilliárd forint körül alakul.

- Számos más területen is előre lehetne lépni - vette át a szót Berki László. - Említhetem például a Balaton közelségét. Fenékpusztánál több kilométeren át szinte érintetlen a partszakasz, ami már önmagában érték. Ha az erőd megépülne, a régi kor hangulatát idézve gályákat lehetne építeni, melyek szintén látványosságot, s egyedülálló élményt adhatnának a turistáknak. Nagyon bízunk benne, hogy sikerül megvalósítanunk az álmainkat, s Fenékpuszta egykori rangjához méltó hellyé válik.

A dátumok alapján és a jelenlegi gazdasági lehetőségeket figyelembe véve, még egy ideig várni kell a nagyon jó elképzelések megvalósítására (Egresi János).

Külsõ hivatkozások:


Az oldalt megnézők hozzászólásai

www.kastlyok.hu  * Start  *