|
A település nevét „Vadasz”, Felső-Vadász, a környező tölgyerdőben fellelhető vadállomány által biztosított vadászati lehetőségről kapta. A magas törzsű, sűrű tölgyesben csak az utakon lehetett vonulni, környéke nagyon mocsaras, áthatolhatatlan volt. A Pogányvárként emlegetett, Felsővadász határában fellelhető földvár ásatása során feltárt régészeti leletei – melyek a Kassai Múzeumban találhatóak -, bizonyítják, hogy már a kőkorban is jelentős emberi település volt itt. Első írásos említése e helynek 1279-ből származik, amikor IV. László király Lőrinc fia Miklós comesnek ajándékozta és család, később innen vette fel a Felsővadász előnevet.
A települést átszelő útról látható a kisebb dombon lévő kastély, amit a buszmegállónál lefordulva közelíthetünk meg. Parkolni a kapunál lehet, ahonnan besétálhatunk a szépen felújított épülethez.
Az erődített várkastélyt a 16. században a Rákócziak építették, de 1567-ben Hasszán temesvári pasa megostromolta és felgyújtotta. Királyi adomány útján 1713-ban báró Meskó Jakab tulajdona lett a II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély. A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt, az 1860-as átépítés során nyerte el ma jellemző romantikus stílusát, és akkor építették rá a második szintet is.
A kastély a II. világháború utáni évektől általános iskola. A település és egyben a kastély múltját az iskolában berendezett helytörténeti kiállítás segítségével követhetjük nyomon. A dokumentumok mellett berendezési tárgyak, bútorok is segítik a múltidézést, melyek II. Rákóczi Ferenchez és Rákóczi Zsigmondhoz kapcsolódik.
A kastély parkja alkalmas sétára, pihenésre. További programokért ajánlott a görög és római katolikus templom megtekintése.
Külsõ hivatkozások:
|
