|
Ez ideig csak kÃvülrÅ‘l láttam. Olvastam különbözÅ‘ szörnyű történeteket, hogy belsÅ‘ben nem engednek fényképezni, a telefont elveszik, a fényképezÅ‘ gépekbÅ‘l kiveszik az elemet, stb. Ãgy aztán ez ideig még nem szántam rá magam egy látogatásra.
Látogatási tájékoztató oldal: http://www.jewishtourhungary.com/
Belépéskor a biztonsági vizsgálat mindenki számára kötelező!
A Dohány utcai Zsinagóga Budapest egyik kiemelt turisztikai látványossága, Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb zsinagógája. 1859-ban épült mór stÃlusban, 3000 fÅ‘ befogadására alkalmas. Nagysága a korabeli fÅ‘városi zsidóság jelentÅ‘ségét, magas szÃnvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyÃtja.
A templom épÃtésze Ludwig Förster (1797—1863) német épÃtész, a bécsi akadémia tanára volt. Az épÃtésvezetÅ‘ Wechselmann Ignác műépÃtész (1828—1903), aki késÅ‘bb egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta. Förster távozása után Feszl Frigyes, a Vigadó hÃres épÃtésze tervezte a templom belsÅ‘ szentélyét. A zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor. A belsÅ‘ tér 1200 négyzetméter, tornyainak magassága 44 méter, a sÃk mennyezetű belsÅ‘ térben közel háromezer ember, a földszinten 1497 férfi, az emeleti karzatokon pedig 1472 nÅ‘i ülés található.
A Zsinagóga a neológ zsidóság temploma, az egykori budapesti zsidónegyedben épült a Dohány utcában, ahol ma is sok zsidó vallású ember él.
A régi zsidónegyedhez, ahol a Zsinagóga is található, erősen kötődik a Holokauszt emléke. A Dohány utca határolta a zsidó gettót a II. világháború idején. Ma – a kertnek tervezett – területen közel 2600, a Holokausztban elpusztult zsidó temetkezési helye.
Ma a Zsinagóga hétköznap fogadja látogatóit, szombaton és zsidó ünnepeken zárva tart.
A Zsinagógai tér ma is elsÅ‘sorban Istentiszteletek szÃntere, de helyet ad kulturális programoknak, koncerteknek is. Külsõ hivatkozások:
|
