Kocs már a honfoglalás elÅ‘tti idÅ‘szakban is lakott volt. Három római kori kÅ‘koporsót találtak a községben, az utolsót 1937-ben. A községtÅ‘l keletre római kori település maradványai kerültek elÅ‘, ezt nevezték Villa Koccheának, errÅ‘l kapta késÅ‘bb a Kocs nevet. Bél Mátyás a XVII. század végén Ãr Kocs római kori emlékeirÅ‘l és egy középkori várromról, melyek mára eltűntek. 1217-bÅ‘l származik Kocs elsÅ‘ Ãrott nyoma.
1693-tól az Esterházy család birtoka. Az egyre erÅ‘södÅ‘ ellenreformáció dacára a XVIII. század elejéig nincs adat a katolikus egyházközségrÅ‘l. 1614-tÅ‘l protestánsok lakták. Csak az 1711-es szatmári békekötés után telepedtek le katolikusok. Ekkor a rekatolizáció erÅ‘teljesebbé vlt, újjászervezték a vidéki plébániákat. 1724-ben Esterházy József gróf Nagyigmándon plébániát állÃttatott fel, ide tartozott Kocs is. Ekkor még mindkét felekezet a régi templomot használta. 1746-ban Estehrázy József elrendelte, hogy a templomot a reformátusok adják át a katolikusoknak. A reformtusok ezután épÃtették templomukat.
1748-ban a Templomot Fellner Jakab tervei alapján renoválták barokk stÃlusban. Galántai Balogh Ferencz jószágkormányzó fedezte fel, mikor Esterházy Miklós épÃtészt keresett a tatai kastély épÃtéséhez. 1749-ben épült a Parókia, 1759-ben a templomtorony, szikntén Fellner Jakab tervei alapján.
Külsõ hivatkozások:
|