Kastély, Kúria, Kastélyszálloda, Vár, Templom, Műemlék, Utazás - Egresi János (2006-2015. HUNGARY)

Magyar English Deutsch



Látogatottsági statisztikák
www.kastelyok-utazas.hu
2006.05.21 óta


www.kastélyok.hu
2015.03.04 óta


Barangolások Európában Határok nélkül (Egresi János)

(LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás * DataProg - Egresi János vállalkozó
LAKÓINFÓ, TAR-ÜGY Lakóközösségi ügyvitel támogatás


Kirándulási helyszínek színes grafikákon!
Kirándulási helyszínek színes grafikákon!


500 000 légifotó Magyarországról!
500 000 légifotó Magyarországról!

Kiemelt kategoriák
( Magyarország )

- Kastélyszálloda
- Kastély
- Vadászház
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Étterem
- Pincészet
- Panziół
- Utazás (Travel)


( Ausztria )

- Kastély
- Vár
- Várkastély
- Múzeum
- Templom-Vallás
- Panzió
- Utazás (Travel)

A megtekintések száma: 9508

Kúriák - Kastélyok

A kúria (latin curia nobilitaris, nemesi kúria) egy szûkebb fogalom, amely csak a tulajdonos nemesi család életének színtere, erre alkalmas kisebb épületet jelent.

A kastély (latin castellum az eredete, a vár kicsinyítõ képzõs változata) nem csupán a tulajdonos családi életének színtere, hanem azé a nemesi udvaré is, amelyhez a belsõ kiszolgáló személyzet, a birtokigazgatás tagjai is tartoztak, bár a legtöbb esetben a kiszolgáló személyzet a mellék épületekben kerültek elhelyezésre. A birtokosnak nem csak otthona volt, hanem vagyonának õrzési helye, birtokának gazdasági és igazgatási központja, nem utolsó sorban társadalmi rangjának kifejezõdése, hatalmának jelképe is.

A kastély és a kúria fogalma a különbözõ korokban mást és mást jelentett. A kastélynak nevezett erõdített lakóhely a nemesi kúria az Árpád kórtól létezik. A középkorban erõsített épületet, leginkább várkastélyt jelentett. A 18-19 századtól jelenik meg a mai értelemben a kastély fogalom igazi tartalma, amelyre, a latinból magyarított kúria és az ennek megfelelõ udvarház fogalom illett a legjobban. Ezek az épületek jogilag az otthonokon kívül mindig együtt jártak a földesúri székhely fogalmával is.

A kastélyok fõ építtetõi, az egykori földbirtokos nemesség tagjai voltak, a rendelkezésükre álló eszközöknek, anyagi lehetõségeiknek és szellemi igényeiknek megfelelõen építették otthonaikat. A kastélyok az otthonokon túli funkciói, a mûvelõdés, az irodalom a mûvészet (muzsika, színjátszás, festészet), idõnként a politika szinterei is voltak. Több évszázados folyamatban a kastély önálló építészeti típussá fejlõdött. Így történt ez szerte Európában, s ezért lett a kastély világi építészetünkben és benne alkalmazott mûvészetek több ágának, a festészetnek, a szobrászatnak és az iparmûvészetnek kiemelkedõ értékeket felmutató emléke.

(Forrás: Dercsényi Balázs: Magyar Kastélyok, 1992, Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft.; Koppány Tibor bevezetõ tanulmány)

Jelen kor

Magyarországon mintegy 2000 kastélysorsú történeti épület – közöttük mintegy négyszáz, európai értelemben is kastélynak nevezhetõ – sorsa ma, finoman szólva mozgásban van. Azaz kisebb részük új vagy régi használóik erõfeszítéseivel és a mûemlékvédõk segítségével úgy-ahogy megújul vagy legalább megmarad olyannak, amilyen állapotba jutott, nagyobb része azonban továbbra is pusztul, romlik. Hiába a viszonylag nagy, gyakran romantikus, vagy csak nagyzoló álmokat jelentõ érdeklõdés, egy-egy kastély és a hozzá tartozó park felújításának, fenntartásának várható költségei és a szigorú, gyakran elõreláthatatlan korlátozó elõírások elriasztják a legelszántabb vállalkozókat is.

A rendszerváltozás nyomán a mûemlékek egy része kikerült az állam tulajdonából, más része azonban továbbra is állami tulajdonban vár többnyire nem-állami fenntartóra. Elsõsorban kastélyainkra és kúriáinkra vonatkozik ez, hiszen ezek sorsát és mai állapotát döntõen meghatározta az államosítás az ezzel járó kényszerû funkcióváltás és az egykori folyamatos fenntartás hátterét jelentõ birtokok megszûnése.

(Forrás: www.kastelyegyesulet.hu, a Magyar Kastélyok és Kúriák Egyesület Web lapja).

Gótikus kastélyok

A középkor (14-15. század) kastélytípusa alapvetõen háromféle volt:
  • Kúriákat fallal és árokkal vették körül, a falban tornyokat emeltek, az udvarházat is vár, vagy kastély módjára építették. Az építmények alapvetõ anyaga fa, vagy kõ volt.

  • Paloták, amelyek kõbõl, téglából épített, nagyméretû és emeletes lakóházakat jelentett, amelyek szintén tartalmaztak tornyokat a jobb védhetõség érdekében.

  • Kúria, amely egyszerû lakóház volt, melyet fallal vettek körül, és a bejárati kapu fölé tornyot építettek. A késõi középkortól ezt a forma terjedt el, és ezeket emeletekkel bõvítették.

Ezekre a típusokra példa a Zsennyei kastély(Zala megye), melyet az idõk folyamán romantikus stílusjegyekkel is felruházták.

Reneszánsz kastély

Az olasz építészek kastély építészetében hódítani kezd a reneszánsz kór (16-17. század) tér- és tömegformáló szemlélete. A legfeltûnõbb változás a szimmetriára való törekvés.

Elterjedtek a négyzetes alaprajzú, belsõ udvaros kastélyok, melyeknek sarkain tornyok voltak.

Például ilyen képre utaló maradványokat találtak a Hédervár (Gyõr-Moson-Sopron megye) várkastély esetében, amely az idõk folyamán barokk jegyeket vett fel.

Az 16 század végén épült kastélyoknál a saroktornyok már elvesztették védelmi jellegüket, és ezekben már szobákat alakítottak ki. Legkorábbi emlékek például nyomon követhetõk az Egervár (Zala megye) várkastélyban. Ez a típus a 17. század elejére már elterjedt típus lett.

Barokk kastély

A (17. század közepétõl 18. század) megjelenõ barokk stílus eleinte az épületek részletein jelent meg. A fõurak kastélyaikban egyre gyakrabban barokk kápolnákat építettek, a termeket pedig stukkókkal és falfestésekkel díszítették. A 17. században a barokk építészet mûvészei fõleg olasz mesterek voltak.

A korszak kiemelkedõ emléke a ráckevei Savoyay kastély, amely 1770-es évek elején épült. A kastélyban már megmutatkozik a franciás kastély forma, elrendezés is.

A 18. századtól a barokk kastélyokban tovább gazdagodott a helyiségek funkciója. A bejárat felett elhelyezett középrizalitban dísztermet helyeztek el, nem volt ritka a kétszintes megoldás sem. A falakat gazdagon díszítette stukkó, és falfestmények. Már megjelentek a szalonok, és zeneterem funkció is.

Építettek nagy méretû kastélyokat is, erre példa az edelényi L'Hullier kastély.

Az igényes kastélyok közé tartozik a zsirai Rimanóczy kastély, melyben fellelhetõk a késõi reneszánsz jegyei is. A legnagyobb szabású vállalkozás volt a barokk kastély építészetben a fertõdi Esterházy kastély.

A barokk kastélyokra az épületen kívül kiemelkedõ szerepet kapott a kastélykert, ennek fõ jellemzõi:

  • Végtelenbe futó utak, az utak közötti részeket kanyargó minták díszítették. A sarkokon gúla-kúp alakra formált növényeket helyeztek el.

  • A zöld szõnyeg (gyep), melyben díszmedencéket, szökõkutakat, szobrokat helyeztek el, továbbá nyírt alakfák, leginkább bukszusokból formálva növelték a látványt.

  • A legnagyobb látványosságot eredményezték a labirintusok, kerti házak, melyek elbûvölték a sétálókat.

A barokk kertek közül a legnagyobb a fertõdi Esterházy kastély "magyar Versália"-ja, bár mára már elvesztette korábbi fényét. A barokk kertre igazi példát a határ túloldalán, az ausztriai SchlossHof kastély kertjében lehet látni.

Klasszicista kastély

A 18. század végétõl a késõi barokk stílus a klasszikus építészet felé fordult, és teret nyert a görög-római építészeti örökségen alapuló klasszicizmus. Megtartották a barokkra jellemzõ U alaprajzú épület elrendezési formákat. A fõhomlokzatok három rizalittal épültek, melynek középsõ részét a római templomok homlokzatát utánzó módon lépcsõs alapzaton, oszlopos oromzattal diszítették..

Ehhez a stílushoz tartozik a lovasberényi Cziráky kastély, amely megtartotta a hagyományos U alaprajzot.

A barokk kertmûvészet mellet megjelent az "angolkert" a tájképi kert. A mesterséges alakzatok tervezését felváltotta a táj, természetes szép, festõi részleteinek kiemelése. 1780 után már csak angolkertek épültek, a legnagyobb ilyen a csákvári Eszterházy kastély és a tatai Eszterházi kastély parkja volt.

Romantikus kastély

A 19. század elején a magyarországi klasszicizmus építészetébe is megjelentek a gótika jegyei. A kor kastélyépítészete leginkább a homlokzatok és a belsõk átalakítását jelentette. A gótika külsõ jeleit a pártázatokon, a tornyokon, nyíláskeretein, belsõ jeleit a fából készített mennyezeteken és falburkolatokon, a fából faragott lépcsõk díszítéseiben fedezhetjük fel.

Ebben az idõben épültek a divatba jött télikertek, például Nádasdladányban a Nádasdy kastélyban, Nagycenken a Szécshenyi kastélyban.

A 19. század végén a kertépítés stílusa megváltozott, megjelent a neogótika, az öntöttvas alkalmazása, és feltûntek a magyaros-népies motívumok is.

Historizáló (elektikus) kastély

A 19. század másik felében, a kiegyezést követõen, a gazdasági fejlõdés nyomán fellendült országosan az építészet. Az eddigi fõnemesek mellett megjelentek a gyáriparosok és bankárok is mint építtetõk. Az utóbbiak esetében számukra a kastély nem elsõsorban lakóhely, inkább reprezentáció volt.

A stílusra jellemzõ, hogy a késõi gótikából, a reneszánszból, és a barokkból válogató (eklektika) irányzat volt.

A technika fejlõdése is megjelent a kastély építészetben, a villanyvilágítás, a központi fûtés, a melegvíz szolgáltatás és a telefon.

A nádasdladányi Nádasdy kastély a hagyományos angol gótika helyett a francia formák jelentek meg. Ugyancsak a francia Loire menti francia stílusjegyeket viseli a tiszadobi Andrássy kastély. A nagymágócsi Károlyi kastély a barokk formák felhasználásával épült.

A századforduló éveiben (20. század eleje) megjelent a belsõépítészetben a legújabb stílus, a szecesszió hatása, kezdetben kisebb tárgyakon, késõbb a bútorokon is.

(Forrás: Dercsényi Balázs: Magyar Kastélyok, 1992, Officina Nova Könyv- és Lapkiadó Kft.; Koppány Tibor bevezetõ tanulmány)